Anno volt egy kocsma az utca szélén. Rendszeresen járt oda
mentő, halottszállító, s mint ahogyan Rejtő megírta, a tulaj többé nem költött
pénzt az ablak megjavítására. A pokolnak is nevezett, tisztes nevén „Resti”
nevű, kikötői kocsma, lassan már beleolvadt a hétköznap ködébe, s a
dokkmunkások ügyet se vetettek rá. Mert tudták, ott lakozik valaki.
A kocsma romos hangulatán az évente megrendezett szüreti
fesztivál javított. Ennek örömére a rejtélyes tulaj feltöltötte a
likőrkészleteket, s megcsináltatta az ablakot. Csak meghívóval érkezhettek eme
műintézménybe az érdeklődők. S általában, valamelyik meghívott mindig életét
vesztette.
Ki árokparton, ki kórházban, ki otthonában.
Azt hiszem ide kaphattam meghívót. Rengeteg ember
köszönhette nekem végső álmát, bérgyilkos hírében álltam. A megbízásaimat
mindig egy postás adja ki. A számlákkal egyetemben. Fél éve nem volt melóm,
ezért megörültem, amikor megkaptam a leveleket, melyek között volt egy aprócska
boríték. Szép, díszes, apró rózsákkal díszítve. Egy meghívó volt benne…
Kár volt elmenni. Úgy éjfélig szokásos bál hangulata
volt a dolognak, már kezdtem összejönni egy csinos kisasszonnyal, amikor éjfélt
ütött az óra, s a házigazda kiállt az egyik roskadozó kocsmaasztal tetejére.
– Kedves egybegyűltek. A ma este kiderül, melyikük végzi be.
– Részeg volt, messziről lehetett érezni leheletéből az alkohol átható szagát.
Hatalmas villámlással ütötte az óra az éjfélt, s a
recsegő rádió magától zenélni kezdett tovább. Ősrégi zenék mentek, én meg
próbáltam jól érezni magam. Keveset ittam, de annál inkább ütött… szédültem, s
egyre inkább elvesztettem a kapcsolatot a valósággal. Lehet az alkohol tette,
de…
Másnap reggel furcsa módon a testem mellett ébredtem.
Másnaposan próbáltam kitapintani a dolgokat, de rájöttem, nem valaki mellett
fekszem az árokban. Magam mellett.
Lucifer meg előttem állt, és felnevetett. Ő volt
tegnap a házigazda.
– Nem terveztelek elvinni, de ha már halálra ittad magad,
téged is magammal viszlek.
Balján egy nő volt… kivel tegnap oly jól szórakoztam…
elvitt. A Pokolba!
Rejtő és testen kívüli élmény. Engem teljesen megvettél ezzel a kettővel! :D
VálaszTörlésHű, a vége nagyot ütött! Rejtő humorát pedig szeretjük ;)
VálaszTörlés