2016. július 23., szombat

Lucykee - Meghívás a Pokolból


Anno volt egy kocsma az utca szélén. Rendszeresen járt oda mentő, halottszállító, s mint ahogyan Rejtő megírta, a tulaj többé nem költött pénzt az ablak megjavítására. A pokolnak is nevezett, tisztes nevén „Resti” nevű, kikötői kocsma, lassan már beleolvadt a hétköznap ködébe, s a dokkmunkások ügyet se vetettek rá. Mert tudták, ott lakozik valaki.

A kocsma romos hangulatán az évente megrendezett szüreti fesztivál javított. Ennek örömére a rejtélyes tulaj feltöltötte a likőrkészleteket, s megcsináltatta az ablakot. Csak meghívóval érkezhettek eme műintézménybe az érdeklődők. S általában, valamelyik meghívott mindig életét vesztette.

 Ki árokparton, ki kórházban, ki otthonában.

 Azt hiszem ide kaphattam meghívót. Rengeteg ember köszönhette nekem végső álmát, bérgyilkos hírében álltam. A megbízásaimat mindig egy postás adja ki. A számlákkal egyetemben. Fél éve nem volt melóm, ezért megörültem, amikor megkaptam a leveleket, melyek között volt egy aprócska boríték. Szép, díszes, apró rózsákkal díszítve. Egy meghívó volt benne…

 Kár volt elmenni. Úgy éjfélig szokásos bál hangulata volt a dolognak, már kezdtem összejönni egy csinos kisasszonnyal, amikor éjfélt ütött az óra, s a házigazda kiállt az egyik roskadozó kocsmaasztal tetejére.

– Kedves egybegyűltek. A ma este kiderül, melyikük végzi be. – Részeg volt, messziről lehetett érezni leheletéből az alkohol átható szagát.

 Hatalmas villámlással ütötte az óra az éjfélt, s a recsegő rádió magától zenélni kezdett tovább. Ősrégi zenék mentek, én meg próbáltam jól érezni magam. Keveset ittam, de annál inkább ütött… szédültem, s egyre inkább elvesztettem a kapcsolatot a valósággal. Lehet az alkohol tette, de…

 Másnap reggel furcsa módon a testem mellett ébredtem. Másnaposan próbáltam kitapintani a dolgokat, de rájöttem, nem valaki mellett fekszem az árokban. Magam mellett.

 Lucifer meg előttem állt, és felnevetett. Ő volt tegnap a házigazda.

– Nem terveztelek elvinni, de ha már halálra ittad magad, téged is magammal viszlek.

 Balján egy nő volt… kivel tegnap oly jól szórakoztam… elvitt. A Pokolba!
Megosztás: 

2 megjegyzés:

  1. Rejtő és testen kívüli élmény. Engem teljesen megvettél ezzel a kettővel! :D

    VálaszTörlés
  2. Hű, a vége nagyot ütött! Rejtő humorát pedig szeretjük ;)

    VálaszTörlés