Alice Wright - A vonal megszakadt

Mindig is úgy képzeltem el az életet, mint egy végtelennek tűnő, hosszú vonalat. Feltűnik a semmiből, kis pontként, amit először senki sem lát, és csak az tudja, hogy ott van, aki létrehozta. Aztán növekedni kezd, folttá, pacává, végül egy kezdetleges vonallá. Ahogy telik, az idő egyre többet ad hozzá; színeket, emlékeket, az első lépéseket, álmokat. Mi lesz belőle? Számok halmaza? Babakéz húzgálta firkák, melyek értelem nélkül bukkannak fel és szakadnak meg a papíron? Mondatok, bekezdések, történetek? Esetleg lélegzetelállító rajzok? Nem tudni. De akaratlanul is végigkövetjük az útját. Hogy kanyarog össze-vissza, keresvén a helyes utat, hogyan kapcsolódik más vonalakhoz, majd távolodik el tőlük, hogyan fordul vissza, vagy torpan meg, tétovázva. Látjuk, hogyan húzza néha keresztül számításainkat, hogyan rongálják meg egyenességét, görbeségét más elé kerülő vonalak. Hogyan alkot új dolgokat úgy, hogy közben nem is tud róla, mit hoz létre, hogyan vonaglik ide-oda szórakozottan, akár egy megbűvölt kígyó. Hogyan vezet más vonalakat, és hogy vezetik őt a helyes irányba. Néha elfelejtjük. Találunk másokat, akik ugyanolyan érdekesek, mint ő, akiket szintén figyelemmel követünk egy ideig. De mindig visszatérünk ahhoz a vonalhoz. Mert láthatunk bármennyit, tapasztalhatunk, hallhatunk bármit, tudjuk, hogy sohasem fogunk hozzá hasonlót találni. Mert nincs két egyforma vonal. Talán hasonlítanak, talán ugyanarra mennek, ugyanúgy keringenek a világ hófehér lapján, de különböznek. Az egyik toporog, a másik nem. Az egyik megáll segíteni, a másik továbbmegy. Némelyik alig kezdődik el, máris megszűnik, amaz meg újra és újra beleveszik az élet más és más gurbaságaiba, vagy egyik pillanatról a másikra eltűnik, mintha sosem lett volna. Nem tudhatod, melyik vonal mióta tart, ha nem követed figyelemmel, nem bántod, segíted lépten-nyomon. Talán nem éri meg kitartani az általad választott vonal mellett, mert csak törtet egyenesen előre, gondosan kikerülve társait. De mégis megteszed. Mert kíváncsi vagy, és mert tudod, hogy az a vonal egyszer megszakad.