A. T. Jolt - Küldetés

A levegő tűzforró és párával telített, érzi, ahogy tüdeje összeszorul, mert nem jut elegendő oxigénhez. A párát beissza a foltmintás és vastag anyagú terepruha, a vízcseppek gyöngyökké állnak össze a bőrén. Rövidre nyírt, enyhén hullámos haját a homloka tetejére ragasztotta a verejték, és minduntalan oda akar kapni, hogy eltűrje a tincseket, de a fegyver túl nehéz a kezében ahhoz, hogy csak egy kézzel fogja.

Körülötte szemfájdítóan zöld minden, fentről éles napfény világítja meg a hatalmas leveleket. A magasra nyúló fák vastag törzsén különféle növények tekerednek, apró állatokat és rovarokat rejtve, az ágakról vastag indák lógnak lefelé, melyeket a géppuska méretes csövével lökdös arrébb, hogy haladni tudjon. A földből néhol kilógnak a fák vékonyabb gyökerei, és bár lassú, hangtalan lépésekkel araszol előre, néha el-elakad bennük a bakancsa. Ilyenkor mindig kikívánkozna egy káromkodás, de tudja jól, hogy nem csaphat zajt, hiszen a levelek halk susogásán és csöpögésen kívül semmi egyebet nem hallani. Fogalma sincs, hogy ezt jóként vagy inkább rosszként könyvelje el.

Lopva a csuklójára pillant, amelyre egy kismonitorú GPS-t szerelt, hogy mindig tisztában legyen azzal, merre jár éppen. A növényzet olyan egyformának hat, ezért csak reménykedni mer, hogy az akkumulátor bírja még egy darabig. Másik kezén, a ruhájába építve egy jeladó pittyeg, vöröses fényt árasztva magából.

Társának pontosan harmincegy órája veszett nyoma, azóta szüntelenül mást sem csinál, csak kutat és megmaradt élelmiszerét próbálja beosztani. Ki tudja, milyen állapotban lesz, amikor…

Valami megmozdul előtte.

Egész teste ledermed, majd rögtön azután mozgásba lendül. Egy fa törzséhez simul, fegyverét tüzelésre készen maga előtt tartva. Szíve eszeveszett ütemben kezd dobogni, és most még annyi levegője sincs, mint az előbb. Egy piros fénycsíkot vél felfedezni néhány centire a feje mellett. Térdét behajlítva, ujjait megfeszítve visszaszámol háromtól, majd előugrik és tüzet nyit.

A vad lövöldözés közben hirtelen elé úszik édesanyja képe.

– Kapcsold ki, Jason, megjöttek a nagyszüleid!