A november különös hónap volt Lisa számára. Ilyenkor mindig
kilátogatott a temetőbe és rózsát vitt kedvese sírjára, aki immár 6 éve hagyta
egyedül ezen a világon.
2011. november 26. Ez volt a végzetes nap, mikor Lisát hazaérkezése során
egy levél várta az ajtójában. Akkor már hivatalosan is együtt voltak
barátnőjével, Amberrel és naponta találkoztak is.
Az a levél azonban mindent megváltoztatott.
Lisa!
Tudom, hogy ezt nem így kellene megtudnod, és hogy pont te nem érdemled meg
ezt, de ma véget vetek neki. Mindennek. Annak ellenére, hogy te mindig
biztattál és mondtad, hogy rettenetesen fontos vagyok neked, én még mindig
teljesen egyedül éreztem magam. Nem gondoltam, hogy megérdemelsz engem, ahogy
azt sem, hogy elég voltam neked. Nem voltam és nem is vagyok, most már talán te
is tudod.
Tényleg nem akartam, hogy így legyen vége, de tudod mit? Mindig kérdezted, hogy
mi volt a legnagyobb vágyam, de sosem feleltem rá egyenesen. Most elmondom,
hiszen azt hiszem, ezután a levél után teljesülni fog minden, amit akartam.
Szabadnak lenni, akár egy madár, nem akartam kötöttségeket, nem akartam ezt az
előítéletekkel teli világot. Azt sem, ahogy az emberek néztek ránk, mikor az
utcán egymás kezét fogva sétáltunk. Nem akartam rosszalló tekinteteket, elítélő
szavakat, csalódott monológokat, terhet... Nem akartam ezt az életet.
Senki sem kérdezett meg, mikor megszülettem, hogy akarok- e élni, pedig a
válaszom egyértelmű nem lett volna. Mások jogtalanul döntöttek a sorsom felett
és ezt soha sem leszek képes megbocsátani. Ahogy azt sem, hogy mindezek után
elítéltek, mikor megmondtam nekik, ki vagyok.
Tudod, mit?
Ezek után inkább felmegyek a hegyre és eleget teszek legmélyebb vágyamnak, amit
már kicsi korom óta rejtegetek magamban.
Ha legközelebb megkérdeznéd, mit akarok legjobban, azt felelném, repülni. Ma
pedig végre teljesül az álmom. Ne sirass meg, csak engedj el, hiszen ez minden,
amit valaha is csinálni szerettem volna.
Csókol: Amber
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése