2016. július 29., péntek

Pertli - Roham


A Vörös sereg hadi megbeszélést tart. Fél óra múlva az ezredes feláll, és hangosan beszélni kezd:
- Akkor készen vagyunk. Senki ne térjen el a megbeszéltektől! Az életünk és a hazánk a tét, ha ezt elveszítjük, mindenünk elveszik! De nyerni fogunk! Igazam van, fiúk?!
- Nyerni fogunk! – kiált az egész csapat egyszerre.
- Ez a beszéd! Tizenegy órakor indulunk. – Az ezredes jobb karját felemeli, mutató- és kisujját kinyújtja, többit pedig ökölbe szorítja. Az egész csapat így tesz.

***

Az összes harcos elfoglalja kijelölt helyét. Öt perc múlva az első lövések eldördülnek.
A Vörösek a megbeszéltek szerint elindítják a támadást. Az ellenség már a közelben van. Újabb lövések hallatszanak Egy Vörös elesett.
- Ne! Ezt megbánjátok! - üvölti egy Vörös katona. A terv felbomlik, a csapat egyik tagja eltér a tervtől, és egyedül hajtja végre a rohamot. Szalad, csak gyilkol és meg se hallja bajtársai kiáltozását. Már három embert megöl, amikor behúzódik egy valamelyest biztonságos fedezékbe. Visszanéz a Vörösekre, akiket teljesen beszorított a Fekete hadsereg. Nem mehet vissza, el kell foglalnia az ellenséges bázist, amit összesen három Fekete őriz. A hős épphogy előbújik a rejtekből, lesorozza mind a három katonát. Rohanni kezd, de olyan gyorsan, mint még soha. Már a felét megtette a veszélyes távnak, amikor hátrafordul és látja, hogy az ellenség észrevette őt. Négy Fekete száguld felé és lő rá. Már csak száz méter, aztán fel a toronyba és akkor onnan mindenkit le tud szerelni, ezt hajtogatja magában folyamatosan. Már csak ötven méter. Már csak húsz. Vége. Valamelyik ellenséges harcos lelövi. Megbújt a bázisnál, a Vörös katona pedig nem vette észre. Fél óra múlva a Feketék hivatalosan is legyőzték a Vöröseket. Kitűzik a zászlót a csatatér közepére. A halott katonák lassan felállnak, a vezetők kezet ráznak.
- A Rét a mai naptól a bések területe! - kiáltja a Fekete ezredes. 
Megosztás: 

4 megjegyzés: