2016. október 24., hétfő

Alice Wright - Álmodni


Az ágyán ült, az éjjelilámpa halovány fénye glóriát rajzolt a feje fölé. A szeme égett, félpercenként ásítania kellett, a szavak pedig csak többszöri olvasás után nyertek értelmet számára. Ennek ellenére már a felét kivégezte a könyvnek.

Az órára pillantott, hunyorogva próbálta leolvasni a mutatók állását. Félhomály ölelte át a szobát, csak az ő lámpája égett. Szobatársai mind aludtak, az egész kollégium sötétségbe burkolózott. Fél kettő körül lehetett.

Mióta az eszét tudta, nem aludt. Nem mintha inszomniás lett volna, egyszerűen csak nem akart nyugovóra térni. Nem akart álmodni.

Talán hatodikos lehetett, mikor az egész kezdődött. Hétvége volt, délután. Anyja elaludt a kisöccse mellett, apja az udvaron pihent, ő maga a TV előtt ült, és unottan meredt a képernyőre, miközben néha csatornát váltott. Híradó, gyerekmesék, valóság-show, NótaTV, ismeretterjesztő filmek. Egyik sem nyerte el a tetszését. Végül mégis az utóbbinál maradt. Épp a történelemről volt szó. Nem érdekelte különösebben, ami megtörtént, megtörtént, nem lehet rajta változtatni. Háborúk, robbantások, terrortámadások, holocaustok. Mind azért, mert az ember hataloméhes volt, mohó, kapzsi, és terjeszkedni akart. Eltiporni mindenkit, minél többet kapni, s közben semmit sem adni.

Fáradt sóhajjal kapcsolta el. Paramount Channel, katasztrófa film. Klisé, klisé, és a változatosság kedvéért még több klisé. Nyitott szemmel aludt, csak akkor eszmélt fel, mikor a vártnál hangosabb volt az egyik robbanás a felvételen. Ásítozott, az italáért nyúlt. A felismerés észrevétlenül fészkelte be magát a fejébe, mire észbe kapott, már mindennapossá vált a gondolat. Ezt a filmet is egy ember álmodta meg. Ahogy a pusztítást és más egyebet is.

Azóta nem akart álmodni. Nem akarta, hogy olyan hülye ötletek jussanak eszébe alvás közben, mint egyeseknek. És miközben lassan maga mögött hagyta a kamaszkort, rájött, mi a második oka annak, hogy nem szenderül el soha. Nem akart szépet álmodni, hogy aztán csalódottan üljön fel az ágyában. Mert az álom szebb a valóságnál.
Megosztás: 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése